Gyakran ismételt műszaki kérdések

1.Kinek a tulajdona a fővízmérő? Kinek a feladata a csere, hitelesítés?

A fővízmérő a szolgáltató tulajdona. Időszakos cseréje, hitelesítése, meghibásodás esetén javítása a szolgáltató feladata. Hitelességi ideje 4 év.

2.Kinek a tulajdona a mellékvízmérő? Kinek a feladata a csere, hitelesítés?

A mellékmérő a szolgáltató tulajdonát képezi, annak időszakos cseréjéről, hitelesítésről, meghibásodás esetén a javításáról a szolgáltató köteles gondoskodni. A hitelességi ideje 6 év.

3. Ki végzi a vízmérők hitelesítését?

A vízmérőket az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) hitelesítési előírása alapján kell vizsgálni. A mérők hitelesítését az OMH (és nem a szolgáltató) szakemberei végzik.

4. Honnan tudhatjuk, hogy pontosan mér-e a mérőnk?

Sokszor felvetődik a kérdés, hogy vajon a mérő pontosan méri-e a fogyasztásukat? A hitelesítés időpontjában minden mérőberendezés az előírásoknak megfelelő pontossággal mér. A hitelesség lejárta azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mérőberendezés nem jól mér. A bekötési ivóvízmérő mennyiségmérésével kapcsolatos vita esetén a fogyasztó rendkívüli vizsgálatot és ivóvízmérő-hitelesítést kezdeményezhet a szolgáltatónál. Ha a mérési hiba a mérésügyi jogszabályban megengedett határokon belül van, akkor a bevizsgálás költségei (hitelesítés díja és egyéb, igazoltan felmerülő szerelési és kiszállási költségek) a fogyasztót terhelik, egyéb esetben a költségeket a szolgáltató viseli. Lehetőség van a vízmérő hitelesítést megelőző helyszíni ellenőrző mérésének kérésére is. Ebben az esetben a vízmű szakemberei etalon mérő felszerelésével ún. „köbözést” végeznek, és ezzel ellenőrzik a felszerelt vízmérő helyes működését. A vizsgálatnak a költségei a fogyasztót terhelik.

5. Kik ellenőrzik az ivóvíz minőségét?

A víz a legfontosabb élelmiszerünk, ezért csak szigorú minőségellenőrzés után érkezhet meg a vízcsapokba. A vízszolgáltató társaságok a jogszabályi előírások, illetve önellenőrzési tervük szerinti gyakorisággal és módon ellenőrzik a szolgáltatott ivóvizet ezen túl az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakemberei is rendszeresen vizsgálják az ivóvíz minőségét.

6. Miért látjuk esetenként fehérnek a csapból folyó vizet?

A csapból kizúduló víz fehérségét a benne levő levegő okozhatja. Ez a levegő néhány másodperc alatt elillan és a pohárban a víz színtelenné válik. Téves tehát az a nézet, hogy a vezetékes ivóvíz fehérségét vegyszer vagy klór okozza.

7. Fertőtlenítik-e a vezetékes vizet?

Az Aqua Szolgáltató Kft. által a feketeerdei vízműben kinyert víz kezelés, tisztítás és fertőtlenítés nélkül fogyasztható, ezért is rendkívül egészséges. Így természetesen fertőtlenítést sem igényel.

8. Mit kell tennem, ha az ingatlanomon nem találom az ivóvíz- és szennyvízbekötést?

Kérjük, ebben az esetben fáradjon be az Aqua Szolgáltató Kft. ügyfélszolgálatára (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 4.) és kérje munkatársaink segítségét.

9. Mekkora a reális, elfogadható vízfogyasztás?

Egy átlagos 4 tagú városi család várható napi vízfogyasztása 0,4 - 0,6 m3 (400 - 600 liter) között van. Egy 13-as ½ ”-os vízmérőn csőtörés esetén azonban akár 72 m3 (7200 liter) víz is elfolyhat egyetlen nap alatt.

10. Hogyan lehet megtudni, hogy sérült a belső csőhálózat?

A fogyasztók belső vezeték hálózatán keletkező kisebb-nagyobb csősérülések, vízelfolyások 98 százalékát a fogyasztók nem veszik észre. Mivel a talajba fektetett vezetékből szivárgó víz ritkán tör csak a felszínre, így a vízszivárgás észrevétlen marad. Gyakran előforduló jelenség a téli csapok tökéletlen zárása, és a WC tartályok „folyása”. A vízmérő azonban az így elfolyt víz mennyiségét is méri. Mivel a vízmérő utáni vezetékhálózat javítása, karbantartása a fogyasztó feladata, és a vízmérő által mért mennyiséget kell megfizetni, ezért nagyon fontos, hogy vízhálózatát az alábbiak szerint ellenőrizze:

• Zárjon el az ingatlanon belül minden vízcsapot,
• Emelje fel a vízmérő akna fedlapját, és 5-10 perces megfigyeléssel győződjön meg arról, hogy a mérőnél a számsor bal sarka alatt lévő fekete csillagkerék forog-e. A csillagkerék forgása jelzi a víz átáramlását. Amennyiben elzárt csapnál is forog a kerék, nagyon valószínű a csőtörés ténye.

A hosszabb ideig tartó vízelfolyás, szivárgás, csősérülés, vagy akár a WC öblítő hibája miatt rendkívül nagy vízmennyiség megy kárba.

11. Mennyi víz folyik el egy 3 mm-es csősérülésen naponta?

Egy 3 mm átmérőjű lyukon, hálózati nyomás mellett 8-9 m3 (8000 – 9000 liter) víz folyik el egyetlen nap alatt.

12. Hogyan védekezzünk a vízmérő elfagyása ellen?

Télen a vízszolgáltatási zavarok jelentős hányadát az elfagyások okozzák. A leggyakrabban a hétvégi telkeken fordul elő elfagyás, hiszen ebben az időszakban ezeken az ingatlanokon nincs vízhasználat. A téliesítést körültekintően végző tulajdonos sok kellemetlenségtől és felesleges kiadástól menekül meg.

A legfontosabb teendők:

• Gondoskodjon a rendszer teljes víztelenítéséről! Ha nem marad egy csepp víz sem a csövekben, akkor kizárt az elfagyás.
• Ellenőrizze, hogy a víztelenítés a vízóra aknában is megtörtént!
• Zárja el a vízmérő előtti golyóscsapot!
• Lehetőség szerint kívülről is szigetelje, takarja le a vízmérő aknát!

13. Hogyan kell a vízmérőt leolvasni?

A számkijelzős vízmérőn a mérőállás közvetlenül leolvasható. A leolvasás megkönnyítése miatt előfordul, hogy az utolsó négyzet nagyobb. Ebben az esetben a nagyobb négyzetben lévő számot is le kell olvasni, mert ez a szám is „egész” m³-t jelent! A vízmérők gyári száma megtalálható a számlapon a négyzetek felett, vagy a mérő külső fémgyűrűjén.

14. Mikor kell bekötési tervet készítetni?

Ha az ingatlan nem rendelkezik ivóvíz és szennyvízbekötéssel, vagy meglévő bekötés esetén, ha az ingatlanon több lakás épül, bekötési tervet kell készíteni.

15. Kell fizetni a közműnyilatkozat kiállításáért?

Igen. A költség az engedélyes személyétől függően az alábbiak szerint változik:

• magánszemélynek építési engedélyhez
• magánszemélynek használatbavételi engedélyhez
• magánszemélynek közműnyilatkozat
  1.500 Ft + ÁFA

• társasházat építő gazdasági társaságnak építési engedélyhez 4 lakásig
• társasházat felépített gazdasági társaságnak használatbavételi engedélyhez 4 lakásig
• gazdasági társaságnak közműnyilatkozat
  3.100 Ft + ÁFA

• társasházat építő gazdasági társaságnak építési engedélyhez 4 lakás felett
• társasházat felépített gazdasági társaságnak használatbavételi engedélyhez 4 lakás felett
  6700Ft+ÁFA

16. Mit kell tudni a talajterhelési díjról?

Talajterhelési díjat annak kell fizetnie, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, vagy nem igazolható, hogy zárt emésztővel rendelkezik. A talajterhelési díj egyfajta ökoadó, mellyel a törvényalkotók ösztönözni szeretnék a lakosságot a környezetkárosító szennyvízszikkasztás felszámolására, a csatornabekötések létesítésére. A talajterhelési díj megfizetése a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX tv. és helyi rendelet alapján történik.

17. Kinek kell befizetni a talajterhelési és vízterhelési díjat?

A talajterhelési díjat helyi adó formájában a helyi önkormányzatok szedik be a vízszolgáltatóktól kapott adatszolgáltatás alapján. A felhasznált víz mennyiségéből levonható a számlával igazolt (kérjük a számlákat őrizzék meg) szippantott szennyvíz mennyiség, hiszen ez a mennyiség bizonyítottan a szennyvíztisztítóba kerül tisztításra, és nem terheli a talajt.

18. Miért nem szabad a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezetni?

Az Aqua Kft. által üzemeltetett csatornahálózatot csak a szennyvizek elvezetésére létesítették. Kapacitása a sokkal nagyobb mennyiségű csapadékvizek számára nem megfelelő. Amennyiben csapadékvíz kerül a szennyvízcsatornába, a hálózaton szennyvízkiöntés fordulhat elő, üzemzavarok keletkezhetnek a tisztítási technológiában és növekszik a szennyvíz elvezetési és tisztítási költsége.

19. Milyen hibák fordulhatnak elő a csatornahálózaton?

Az egyik leggyakoribb hiba a dugulás, mely rendszerint csatornamosással szüntethető meg. Meghibásodhat a szennyvízátemelőkben működő szivattyú, és elektromos hibák is keletkezhetnek. Ritkábban fordul elő csőtörés, ekkor a hibás vezetékszakaszt ki kell cserélni, fel kell újítani.

20. Mit nem szabad beleengedni a csatornába?

A szennyvízcsatornába csak olyan anyagok kerülhetnek, amelyek a csatornarendszer és a tisztító telepek működését nem zavarják. Éppen ezért ne kerüljön a csatornába zsír, olaj, vegyi anyag, ételmaradék, felmosórongy, ruhanemű, pelenka stb. A főzéshez használt olajmaradék gyűjtése a fogyasztók felelőssége (pl. olajos flakonba), az összegyűjtött zsír- olajmaradék a kommunális szolgáltató részére átadható.

21. Mi a teendő a házi szennyvízhálózaton előforduló probléma esetén?

A házi szennyvízhálózat ellenőrzése, karbantartása és javítása a fogyasztó feladata. A belső hálózaton keletkező dugulás vagy csőtörés megszüntetése - vízvezeték-szerelő szakember segítségével – a fogyasztó felelőssége. (Az Aqua Kft., mint szolgáltató jogosult a belső hálózat ellenőrzésére. A közcsatorna és a házi szennyvízhálózat határa a telken belül található tisztítóaknánál, idomnál húzható meg.)

22. Miért nem szabad a szennyvizet a csapadékvíz csatornába vezetni?

A csapadékvíz csatornák a csapadékvíz elvezetésére lettek méretezve, tartalmuk nem a szennyvíztisztító telepre, hanem valamelyik élővízbe kerül. Így a csapadékvíz csatornába került szennyvíz ártalmas élővizeinkre és a talajra is.